Jelenlegi hely
Két német pszichoterapeuta, Ute Erhardt és Wilhelm Johnen írta a Mindennapi hazugságaink című könyvet. Alcíme: Az igazság nem mindig a legjobb megoldás.
„Aki megmondja az igazat, azt előbb-utóbb nyakon csípik.” – idézik mottóul.
A mű egyértelmű célja, hogy felismertesse velünk, a hazugság nem csak mindennapjaink része, hanem fontos összetevője is.
Az emberi természet fontos alkotóeleme, hogy mindannyian kiigazítjuk a valóságot. Becsapunk másokat és becsapjuk önmagunkat. A könyv persze a szándékos hazugságok mellett az önkéntelen csúsztatásokat, féligazságokat is hazugságnak tekinti. Nem beszél viszont a másokat megkárosító nagy hazugságokról, hanem marad a mindennapoknál. Ilyen értelemben fogalmazza meg, hogy a hazugság szubjektív valótlanság.
Ha bárki azt mondja, én soha nem hazudok, az már sem mond igazat. Hiába hivatkozunk az erkölcsre, gondoljunk csak bele a mindennapi társas kapcsolataink apró eseményeibe.
A barátnőd megkérdezi: - Ugye jól áll nekem ez a ruha?
Ha azt válaszolod, amit látsz és gondolsz (- Öregít és kövérít!), nem biztos, hogy jól teszed.
Mit mondasz hát? – Remekül, bár mintha kicsit erősítene téged. Ezzel véleményt is mondtál, nem is bántottál.
Ilyen és ehhez hasonló példákból kiindulva állítják a szerzők:
- A jó hazugság megerősíti a barátságokat.
- A jó hazugsággal elkerülhetővé válnak a konfliktusok.
- A jó hazugság előnyökhöz vezet.
- A jó hazugság növeli a siker esélyét.
- A jó hazugság boldogabb életet ad.
Márpedig a boldogság elégedettség.
Igazat kell adnunk la Rochefoucauld bölcsességének: „Barátságban és szerelemben az embert boldogabbá teszi, amiről nem tud, mint amiről tud.”
Tehát a hazugság fontos szociális készség. Ráadásul igényes cselekvés: bonyolult mérlegelést, jó emlékezetet, kreativitást és szilárd valóságérzéket kíván.
A hazugság olyan készség, amely lehetősé teszi, hogy
- megtaláljuk a megfelelő hangnemet,
- jól eladjuk magunkat,
- hatásosan tudjunk befolyásolni más embereket,
- túljussunk egy érzelmi mélyponton. – állítják a szerzők.
Vannak (jobbára tapintatlan) kérdések, amikre válaszképpen egyértelműen megengedett a hazugság. Te válaszolnál teljes őszinteséggel ilyen kérdésekre:
Megcsalod a férjed/feleséged?
Homoszexuális vagy?
Voltál már büntetve?
Mennyit kerestél ezen az üzleten?
Mennyire vagy beteg?
Ezekre a kérdésekre kénytelenek vagyunk okosan hazudni. Aki nem tud hazudni, az titkot sem tud őrizni. A tudósok szerint hazugság nélkül nincs ego.
A szerzők tehát szemléletváltásra szólítanak fel, és azt hangsúlyozzák, hogy az igazság kimondása sok esetben pusztító erejű lehet.
Fontos dolog, hogy tudjuk felismerni a hazugságot, ebben is tanácsokkal szolgálnak. Fogadjuk el: A hazugság olyan, mint egy emésztést segítő baktérium, amely abban segít, hogy könnyebben megemésszük az életet.